A 13 aradi vértanú közül a legfiatalabb 30, a legidősebb 54 éves volt. Sápadtan, de keményen lépkedtek a vesztőhelyre. Elsőként POELTENBERG JENŐT vezették a bitófához. Haláltusája hosszú és szörnyű volt. TÖRÖK IGNÁC szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele. LAHNER GYÖRGYNEK aznap volt az 54. születésnapja. NAGYSÁNDOR JÓZSEF az utolsó pillanatig szivarozott. Ezután következett a halkan imádkozó KNÉZICH KÁROLY. Őt AULICH LAJOS követte. LEININGER-WESTERBURG KÁROLY sokat szenvedett, mire meghalt, mivel nagyon magas ember volt.
Mégsem ő szenvedett a legtöbbet, hanem DAMJANICH JÁNOS, akinek a maga 190 centijével földig ért a lába a bitófán. A hóhér nem is tudta fölakasztani, hanem meg kellett fojtania. GRÓF VÉCSEY KÁROLY végignézte társai akasztását. Sápadtan és nagyon egyenesen ment az utolsó, üresen maradt bitófához. S mivel élő bajtársa nem volt, akitől elbúcsúzhatott volna, a halott Damjanich kezét csókolta meg. A holttesteket elrettentésül estig még az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett. A többi 4 tábornokot KISS ERNŐT, LÁZÁR VILMOST, DESSEWFFY ARISZTIDET és SCHWEIDEL JÓZSEFET puskagolyó küldte a halálba.

Október 6. azóta is a magyar nemzet gyásznapja. A 13 tábornok Aradon és Batthyány Lajos Pesten emberfeletti bátorsággal viselte el a halált. A szabadságharc bukása után a teljes terror jegyében a vértanúkról említést sem lehetett tenni. Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, olyan rokonszenvet váltott ki Európa-, sőt Amerika-szerte, amely a nemzet reményeit táplálta, hogy egy kedvező fordulat alkalmával, egyszer véglegesen kivívhatja a függetlenségét !!!

"Ti őseink, ti régiek
Kik ránk hagytátok a hitet,
Ti vértanú vitézek,
Ma vérszomjas hóhér harag Mártírjaként
Idéz Arad,
13 kivégzett !!

Támadjatok fel, s jöjjetek
Lássátok íme győztetek!
Elértük végre a kaput,
Hol 100 év végre összefut
Egységbe !!”